Though the Hungarian translation is my work I do not own this story. It and every character are the intellectual property of Sonny Girard.
Bár a magyar fordítás az én munkám, a sztori nem a sajátom! A történet és minden karakter Sonny Girard szellemi tulajdona.
Fiaink bűnei
Az „Apáink vére” izgalmas folytatása
Sonny Girard
Prológus
December 8., Acireale, Szicília
Egy sötét, barátságtalan borospincében két férfi ült egymással szemben, egy lefelé fordított hordóból rögtönzött fa asztalnál. Az asztal közepén egy magányos gyertya lángja reszketett, megvilágítva a körülötte álló dolgokat: egy elnyűtt, barna bőrborítású Bibliát, aminek lapjai felét kitépték; egy mór tőrt; egy nagy, otromba automata pisztolyt.
„Ezek, figlio mio, a te végzeted…” suttogta a kistermetű, kopasz férfi, szicíliai dialektusban, kezével intve a kezdetleges asztallap felé, „…ha le tudod győzni, ami az utadban áll.”
Kinyitotta a Bibliát és kezét ráfektette az első megmaradt, korral megsárgult, a szélein felpenderedő lapra.
„Ez a lap fog a tenyeredbe égni” folytatta szicíliaiul; továbbra is halk és összeesküvő hangon.
Az idős férfi figyelmét a tőrre fordította: „Ez a tőr la mia familia-é évszázadok óta, és Mafiosi generációinak kezeiből vette a vért; a szicíliai vér egy jelképe, amit azért hullattunk, hogy elüldözzük a betolakodókat.” A pisztolyra nézett és vállat vont, „Csak egy fegyver, alighanem Il Duce egyik ölebétől emelték el, de egy jelképe annak, hogyan élünk és halunk meg.”
Az idős férfival szemben, az asztal túloldalán Little Vinnie Calabra csendben ült, nézve, ahogy az öreg hátborzongatóan nagy árnyéka táncolt mögötte a kőfalon. Little Vinnie szíve kalapált az izgatottság és az elfojtott düh elegyétől. Kezei ökölbe szorultak, szája kiszáradt és savanyú íz töltötte be.
Az idős férfi, Don Genco Salso, Acireale és az egész Catania terület maffia főnöke összegyűjtötte a három tárgyat egy darab fekete bársony kendőbe. „De amíg nem oldod meg a problémát a féltestvéreddel,” mondta, „nincs semmi, amit én, vagy bármelyikünk a Cosa Nostrában tehet érted. A becsületünk kötelez, hogy tiszteletben tartsuk a szavát és kívánságait, minthogy kedves barátom, az apád, Don Vincenze őt jelölte ki örökösnek mielőtt itt hagyott minket, può si riposa nella pace… nyugodjon békében.”
Don Genco megragadta Little Vinnie kezét és szorosan fogta az övében, szorításának ereje meglepte a fiatalabb férfit.
„Mondtam, az egyetlen mód, hogy bekerülj közénk, ha ő beleegyezik. Amit nem mondtam, és tagadni is fogom, hogy valaha elhagyta a számat az, hogy, ha meghalna, a kívánságait vele temetnék. Finito! Tu capisce?”
Little Vinnie bólintott. Mickey Boynak meg kellett halnia.
Eredeti szöveg:
Sins of Our Sons
The Thrilling Sequel to
Blood of Our Fathers
by
Sonny Girard
Prologue
December 8: Acireale, Sicily
In a dank, dreary wine cellar, two men sat facing each other across a wooden table fashioned from an upended barrel. In the center of the table a single candle flickered, illuminating the items around it: a seedy, brown leather Bible with half its pages torn out; a Moorish dagger; a large, clumsy, automatic pistol.
“These, figlio mio, are your destiny…” the small, bald man whispered in Sicilian dialect while waving his hand over the crude table top, “…if you can overcome what stands in your way.”
He opened the Bible and laid his hand on the first remaining page, yellowed with age and curling at the edges.
“This is the page that will burn in your palm,” he continued in Sicilian; his voice remained low and conspiratorial.
Turning his attention to the knife, the old man said, “This dagger has been in la mia familia for centuries, and has drawn the blood from generations of Mafiosi hands; a symbol of Sicilian blood that was shed to drive the invaders away.” He looked at the pistol and shrugged, “Just a gun, probably lifted from one of Il Duce’s puppet clowns, but a symbol of how we live and die.”
Across the table from the old man, Little Vinnie Calabra sat silently, watching the old man’s shadow dance eerily large on the stone wall behind him. Little Vinnie’s heart thumped with a mixture of excitement and contained rage. His fists clenched into tight balls and his mouth felt sour and dry.
The old man, Don Genco Salso, Mafia boss of Acireale and all of Catania Province, gathered up the three items into a piece of black velvet cloth. “But until you solve the problem with your half brother,” he said, “there is nothing I or any of us in la cosa nostra can do for you. We are honor bound to respect his word and wishes, as he was designated heir by my dear friend, your father, Don Vincenze, before being taken from us, può si riposa nella pace… may he rest in peace.
Don Genco grabbed Little Vinnie’s hand and held it tightly in his, the strength of his grip surprising the younger man.
“I’ve told you that the only way I could bring you into our thing is with his permission. What I did not tell you, and will deny ever letting pass my lips, is that if he should pass away his wishes will be buried with him. Finito! Tu capisce?”
Little Vinnie nodded. Mickey Boy had to die!
No comments:
Post a Comment