Aug 28, 2008

Örökre a tiéd - 4.

4.

Meglepődött, amikor azt mondtam, halkan menjünk be, mert a gyerekek már alszanak. Aztán megmagyaráztam, hogy nem az én gyerekeimről van szó. Út közben meg már megint a derekán volt a kezem, és én megint csak utólag vettem észre. Lehet, hogy már reflexből csináltam ilyesmiket? Mindegy!

Egyébként tényleg piszkosul be volt állva, mert ha nem vagyok ott mellette, és nem támogatom út közben, minden bizonnyal valamelyik bokorban kötött volna ki a leányzó. De aranyos volt, valahogy még ez is állati jól állt neki.

Nem találok rá jobb szót, egyszerűen zabálnivaló volt! Pedig alapjáraton utáltam, ha egy csaj részeg. Jó, az megint más dolog, ha volt bennük, igazság szerint az ilyen antialkesz muffokkal a világból ki lehetett volna kergetni. Viszont, ha egy csaj rommá itta magát, annak az én ágyamban nem volt semmi keresnivalója. Ha már egyszer meggyömöszölök valakit, akkor emlékezzen is rá, ne kérdezze tőlem bambán másnap reggel, hogy ugyan mi történt! Az ilyesmitől a hideg rázott!

Na persze, ezt a csinibabát továbbra sem állt szándékomban lefektetni! Ahogy visszazártam az ajtót, és elindultunk fölfelé a lépcsőn, a vállát karoltam át, ő meg hozzám bújt. Hát most mit mondjak, veszettül vadító volt, ahogy a finom, törékeny kis teste hozzám simult!

Felmentünk a szobámba, és én szinte azonnal elnyúltam az ágyon. Gyönyörű volt, ahogy állt ott az ajtó és az ágy között. Odahívtam magam mellé. Meggyújtottam neki egy szál cigit, én magam füvet szívtam, és adtam egy pár slukkot neki is. Kapott a whiskymből is, de túl erős volt neki. Fiatal volt még az ilyesmihez.

Aztán, mivel kezdtem pilledni, megkérdeztem, nálam alszik-e. Először meglepődött, de aztán igent mondott. Én pedig felvetettem az ötletet, hogy zuhanyozzunk egyet előtte.

Nem mondom, hogy nem volt mögötte hátsó szándék. A szex után Yasmine-nel mindenképp le akartam tusolni, de ha már ott volt ez a kicsi lány, szerettem volna megnézni ruha nélkül is. Nem, szexet nem akartam! Csak látni őt. Tényleg!

Kijött velem a fürdőszobába, de úgy láttam, kényelmetlenül érzi magát. Talán szégyenlős, vagy mi a franc? Hát ehhez szintén nem voltam hozzászokva. Én persze lazán lehajigáltam a cuccaimat, és a kishölgy akkora szemeket meresztett rám, de legfőképp a farkamra, mikor az is előkerült, hogy majdnem elröhögtem magam.

Végül csak levetkőzött ő is, és beállt velem a víz alá. A bizonytalanságából, a mozdulataiból, és azokból a hatalmasra nyílt szemeből, amikkel azt se tudta, hová nézzen, biztosan tudtam, hogy most lát életében először meztelen férfit.

Olyan szégyenlősen vallotta be, hogy még szűz, mintha tizenhat évesen ez ciki lenne, vagy nem is tudom. Pedig én sem siettem el annak idején. Jó, igaz, hogy alaposan be is pótoltam később a lemaradásomat, de ez már mellékes.

Muszáj volt megérintenem. Szappanozni kezdtem a testét. Gyönyörű teste volt. Komolyan! Volt olyan, mint bármelyik lányé lenn a bárban. Sőt, több volt benne, valami, ami hihetetlenül vonzott.

Olyan finom puha volt a bőre, selymes… a formás feneke, a kerek, feszes mellei, a karcsú dereka… a fiatalsága, a romlatlansága… Csessze meg, jobb melle volt, mint a csajoknak, akiket meggyűrtem időnként! Na, jó, persze, ők nem is voltak tizenhat évesek!

Olyan kis fiatal volt, amikor még alakul a teste, még formálódik, még érik, olyan…

A szentségit tökre elvette az eszem! Valami elképesztően hatott rám, már nem volt gyerek, de még nő sem, valahol a kettő között. Jól esett megérinteni, és nem vette tolakodásnak, mint ahogy nem is volt az. Csak álltunk a víz alatt, és én fürdettem…

A nagy büdös francokat! Próbáltam bemagyarázni magamnak, hogy olyan, mintha a nővérem lányát fürdetném, de ég és föld volt a kettő. A legkevésbé sem egy kislány állt előttem.

Az igazság bizony az volt, hogy egy pofátlan tetű voltam, és szappanozás közben tulajdonképpen feltérképeztem a terepet. Gondosan ügyelve persze a részletekre is. A mellei épp a tenyerembe illők, és azok a kemény mellbimbók, te jó ég! Micsoda formás hátsó, karcsú combok…

Aztán inkább megfordítottam, hogy a hátát szappanozzam, mert kezdtem túlzottan élvezni a helyzetet.

− Csinos vagy – súgtam a fülébe, hozzásimulva.

Kicsit hátrabillentette a fejét, és éreztem, hogy remeg. Hát nem a hidegtől volt, az zicher, mert már olyan gőz volt körülöttünk, hogy rajta kívül nem sok mindent láttam.

Aztán gyorsan én is megfürödtem, beálltam egyenesen a víz útjába, neki háttal, és igyekeztem összeszedni magam.

Kis Johnny megint öntudatára ébredt, és erősen küzdeni kezdett az elhatározás ellen, miszerint ezzel a lánnyal most semmi egyéb nem fog történni. Nagyon utáltam, hogy a kiskakas vitatkozik velem, úgyhogy állítottam egy kicsit a hőfokon, és kapott egy kis hideg vizet a nyakába a lázadó! A szentségit, hát nehogy már a farkam csóváljon!

A zuhany után tekertem egy törölközőt Gil köré, majd a saját derekam köré is, aztán visszamentünk a szobámba. Megtörölgettem a kislányt, hadd csodáljam még egy kicsit a testét… De szívesen bemásztam volna a formás kis combjai közé!

Aztán végre valahára eljutottunk addig, hogy befeküdtünk egymás mellé az ágyba. Erre édesen megkérdezte, hogy most mit fogok vele csinálni. Mégis mit? Átölelem. És ezt is tettem.

Még jó, hogy nem azt kérdezte, mit szeretnék vele csinálni, mert arra zavarba ejtő válasszal szolgáltam volna.

Kicsit még beszélgettünk, aztán ahogy a nagykönyvben meg van írva, beájult a karomban. Egyik pillanatról a másikra filmszakadás. Tündéri volt!

Szegénykém elég ramatyul nézett ki reggel. Csak rá kellett néznem, hogy tudjam, forog vele a szoba, hasogat a feje, és a gyomra sincs épp a legjobb állapotban. Olyan aranyos volt, legszívesebben mondtam volna neki, hogy maradjon még és pihenje ki magát, de vágtam, hogy Martin már így is a tökömre fog lépni, haza kellett vinnem.

Lejátszottam egy meccset a nővéremmel is, aztán Martinnal is miatta, de nem bántam, megérte.

Aztán irány haza, mert a nővéremnek be kellet mennie, dolgozni éjszakára.

A főnöke egy orbitális barom volt, de a nővéremnek nagyon kellett a meló. Nem válogathatott. Legalább már rámászni nem akart az a tetű. Na, igen! Ezt is én intéztem el. Nem volt nagy ügy, csak felkaptam egy izompólót, és elmentem Charért meló után. Kiszálltam a kocsiból, kinyitottam az ajtót a nővérkémnek, és közben küldtem egy messziről ölő gyilkos mosolyt az ipse felé. Ennyi, azóta nem próbálkozott nála.

De hogy aznap mennyire elemükben voltak a srácai… Azt hittem, falat kaparok, mire sikerült ágyba könyörögnöm őket. Ráadásul, miközben ők vacsoráztak, én kimentem elszívni egy cigit, és ezalatt akkora kuplerájt csináltak a konyhában, hogy még az én sokat tapasztalt, és amúgy rendesen kiképzett idegrendszerem is kis híján felmondta a szolgálatot.

Mikor végre lefeküdtek, mehettem eltakarítani a romokat. A konyha lazán felvette a versenyt egy atomtámadás-sújtotta térséggel.

Épphogy végeztem, valaki kopogott. Mintha már előtte is kopogtak volna, de azt hallucinációnak tudtam be. Most viszont már biztos voltam, úgyhogy bár ráérősen, de elindultam az ajtó felé.

No comments: